Adóazonosító jel: az állami adóhatóság által a magánszemély részére megállapított 10 számjegyű azonosító, amelyről hatósági igazolvány (adóigazolvány) kerül kiállításra.

Adóköteles bevételek: Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói adóalap megállapításának kiindulópontja a személyi jövedelemadóról szóló törvény X. fejezete és 10. sz. melléklete szerinti előírásnak megfelelően. Egyszeres könyvvitelt vezető társas vállalkozás esetén a számvitelről szóló törvény 109.§-a szerint az adózás előtti eredmény meghatározásánál figyelembe veendő, eredménylevezetésben szereplő bevétel.

Adószám: az állami adóhatóság által az adózó azonosítására, bejelentkezését követő nyilvántartásba vétele céljából képzett 11 számjegyű azonosító, amelynek 1-8. számjegye a törzsszám, a 9. számjegy az ÁFA kód, 10-11. számjegy: az illetékes adóhatóság kódja. 

Adózás előtti eredmény: Kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásnál a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege, a társasági adóalap számításának kiindulópontja. Egyszeres könyvvitelt vezetőknél az eredménylevezetés szerinti adóköteles bevételek és a ráfordítások különbözete.

Adózott eredmény:  A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetén az adózás előtti eredmény és a bevallás szerinti fizetendő társasági adó különbözete.

Alapnyilvántartás: a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. sz. melléklete szerint az önálló tevékenységet végző magánszemélyek által az adóköteles jövedelem megállapítása céljából vezetendő nyilvántartás, amely lehet:
- pénztárkönyv vagy naplófőkönyv                                   
- bevételi és költségnyilvántartás
- bevételi nyilvántartás         

Alkalmazott részére kifizetett jövedelem: az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjával szemben költségként elszámolható kiadási tétel, az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély részére kifizetett bruttó bér, továbbá jogszabály vagy munkaszerződés vagy külön megállapodás alapján a vállalkozót terhelő, alkalmazottnak járó juttatás, kifizetés.

Általános Szerződési Feltételek: Mint kiegészítő szerződési jogként kötelező alapelvek, amelyek szerint az ügyfelek ás a bank közötti forgalom lebonyolódik.
 

Átalányadózás: a személyi jövedelemadóról szóló törvény 50-57.§-a szerint külön adózó jövedelem, amely adóévenként választható. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett ezt a módot akkor választhatja:
- ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 4 millió Ft-ot nem haladta meg és
- nem áll munkaviszonyban és
- az általános forgalmi adó törvény szerint alanyi adómentes - év/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat - feltéve, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 4 millió Ft-ot.
Az az egyéni vállalkozó is választhatja továbbá, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, feltéve, hogy e választást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói árbevétele a 18 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti számla, nyugtaadási kötelezettségét.
A bevételeket a személyi jövedelemadó törvény 4. és 10. sz. melléklete szerint veszi figyelembe. Az átalányadó alapját a bevételből az 53.§ szerinti költséghányad levonásával állapítja meg, amely tevékenységi körönként eltérő. Az átalányadózáskor a felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó összege a jövedelem teljes összegére éves szinten százalékos mértékben kerül meghatározásra.
 
Bankgarancia: Az ügyfél megbízása alapján a Bank fizetési kötelezettséget vállal az ügyfél egyéb, garanciális kötelezettségei (pl. jólteljesítési, ajánlattételi stb.) teljesítésére a kedvezményezett felé.
 
Bankzsiró (Giro): Bankok közötti átutalás.
 

Befektetett eszköz: a számviteli törvény szerinti olyan eszköz, amelynek az a  rendeltetése, hogy a tevékenységet, működést tartósan legalább 1 éven túl szolgálja. Csoportosítása: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök.

Befektetett pénzügyi eszközök: a számviteli törvény értelmében a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni e címen, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalék, kamat) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Beruházás: a rendeltetésszerűen még használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszköz bekerülési értékének megfelelő, az eszköz beszerzésével, létesítésével kapcsolatban eddig felmerült költségek összege.

Beszámoló: a számviteli törvény 4.§-a alapján a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően meghatározott szerkezetben készített, valós és megbízható képet mutató jelentés.             Részei: mérleg (egyszerűsített mérleg), eredménykimutatás (eredménylevezetés), kiegészítő melléklet. Az alábbi formákban készíthető:
- éves beszámoló                              
- egyszerűsített éves beszámoló
- egyszerűsített beszámoló
 

Beszedési megbízás: ld. Inkasszó     

Betéti Társaság: a létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Jogi személyiséggel nem rendelkező társasági forma.

Bevételi és költségnyilvántartás: a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. sz. melléklet 2. pontja szerint a fenti alapnyilvántartást vezet az a nem egyéni vállalkozó önálló tevékenységet folytató magánszemély:
- aki a jövedelmét a tételes költségelszámolással állapítja meg, de ÁFA
levonási jogot nem érvényesít, és nem kötelezett ÁFA fizetésére
- alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat
- mezőgazdasági őstermelő választása szerint, ha ÁFA levonási jogot nem érvényesít.
A bevételi és költségnyilvántartásban sorszámmal, dátummal, a kifizető megnevezésével és a tevékenység megjelölésével kell feltüntetni az egyes tevékenységek bevételének teljes összegét és az egyes tevékenységekhez tartozó, költségként elszámolható kiadásokat. Év végén a jövedelmet tevékenységenként kell meghatározni.

Bevételi nyilvántartás: a személyi jövedelemadó törvény 5. sz. melléklet 3. pontja szerinti alapnyilvántartás, amelyet vezethet:
- a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételei tekintetében
- az az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a jövedelmét a bevételéből költséghányad vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el.
A bevételi nyilvántartásban sorszámmal, dátummal és a kifizető megnevezésével kell feltüntetni a bevételek teljes, adóelőleggel nem csökkentett összegét és a levont (befizetett) adóelőleget.
Biztosíték-típusok: Bármely biztosítéki érdekeltség, beleértve, de nem kizárólag a zálogjogot, az engedményezést, az óvadékot, a kezességet, feltételhez kötött adásvételt vagy más jogcímfenntartásos megállapodást, illetőleg egyéb megállapodást vagy megegyezést, amelynek gazdasági, illetőleg kereskedelmi hatása biztosítékhoz hasonló és a bank részére követelést tesz lehetővé az adós vagyonán vagy annak egy részén.
Bubor: Az a forintkamatláb, amelyet a meghatározott Kamatidőszakra azaz két banki munkanappal megelőző napon 11. 00-kor (budapesti idő szerint) vagy ez idő tájt jegyeznek, a megfelelő kamatidőszakok első napjára, és amelyet a Magyar Nemzeti Bank a budapesti bankközi piacon a Reuters képernyő BUBOR oldalán tesz közzé. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett BUBOR-kamatláb azon kamatlábak matematikai átlaga (két tizedes jegyig felfelé kerekítve), amelyet a budapesti bankközi piacon a megfelelő BUBOR-jegyző bankok ajánlanak a megfelelő időszakra, feltéve, hogy két jegyző bank közzéteszi az ilyen hitelkamatlábakat

Cégforma: gazdasági társaság csak a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott formában alapítható (formakényszer). A cégforma mindenkor része a cég teljes és rövidített nevének.
A formák áttekintése:
- jogi személyiség nélküli társaságok (közkereseti és betéti társaság)
- jogi személyiségű társaságok (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság
közös vállalat). A gazdasági társaságok minden formája jogalany.        
 

Cégjegyzés: a képviselet írásbeli megnyilvánulása. A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a képviseletre jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt, a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően saját névaláírásukkal látják el.
Cégjegyzés formái: önálló vagy együttes a társaság alapdokumentumában foglaltaknak megfelelően.

Cégjegyzékszám: a cég cégjegyzékben való nyilvántartására szolgáló, a Cégbíróság által adott azonosító.

Céltartalékok: kettős könyvvezetés esetén az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, amely az óvatosság számviteli alapelvnek megfelelően fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, jövőbeni költségekre. Egyszeres könyvvezetés esetén a céltartalékot csak az egyszerűsített mérlegbe kell beállítani, de a naplófőkönyvben nem könyvelendő.  

Egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1990. évi V. törvény2. § -a szerint egyéni vállalkozónak (a továbbiakban: Egyéni Vállalkozó) minősül minden olyan természetes személy:

-  aki egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez

- az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősült

- külön jogszabály rendelkezései szerint egyéni egészségügyi vállalkozó

- külön jogszabály rendelkezései szerint magán-állatorvosi tevékenységet folytat.

- külön jogszabály rendelkezései szerint szociális szolgáltató tevékenységet vállalkozói engedély birtokában végzi. 

Egyszeres könyvvitel: a számviteli törvény szerint a vállalkozói körben 2003. december 31-ig alkalmazható könyvvezetési forma, amelynél a gazdálkodó a kezelésében, a használatában, tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó végleges vagyonváltozásokról, a nem pénzben kiegyenlített bevételekről és ráfordításokról vezet folyamatos nyilvántartást. A beszámoló összeállításához a pénzforgalmi könyvviteli nyilvántartás mellett a gazdálkodó egyéb eszközeiről, forrásairól részletező nyilvántartásokat vezet.
 
Egyszerűsített beszámoló: a számviteli törvény szerint az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó üzleti évről készített beszámolóformája. Részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés.

Egyszerűsített éves beszámoló: a számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó által választható beszámolási forma. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Készítésének feltétele, hogy a vállalkozás két egymást követő időszaki beszámoló adatainál 3 nagyságot jelző mutató közül (mérleg főösszeg: 150 millió Ft, értékesítés nettó árbevétele 300 millió Ft, átlagos foglalkoztatotti létszám: 50 fő) kettő nem haladja meg a határértéket. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege, illetve eredménykimutatása abban különbözik az éves beszámolótól, hogy kizárólag az éves beszámoló nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. 

Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás számviteli beszámolójában kimutatott, a fizetendő társasági adó és a jóváhagyott osztalék levonása utáni adózott eredmény.

Elhatárolt veszteség: a társas vállalkozások esetén a társasági adóalap negatív összege, amely a tárgyévet követő adóévekben a társasági adó törvény 17.        §-ában foglaltak figyelembe vételével a vállalkozó döntése szerinti megosztásban az adóalapot csökkenti. Egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadó törvény szerinti negatív vállalkozói jövedelem kategória.

Eredménytartalék: a számviteli törvény szerint a saját tőke változó eleme, amely elsősorban a tárgyévet megelőző években folytatott vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményének halmozott összegét mutatja, ezáltal az előző évek gazdálkodásának a saját tőkéhez való hozzájárulását, a saját tőkére gyakorolt hatását tükrözi.

Értékelési tartalék: a számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál a piaci értékelésbe bevont befektetett eszközöknél a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözet összessége, amely a mérlegben az adott eszközcsoportonként értékhelyesbítésként, a forrás oldalon a saját tőke elemei között értékelési tartalékként kerül kimutatásra.

Értékcsökkenési leírás: a számviteli törvény szerint az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési értéke és a hasznos élettartam végén várható maradvány érték különbözetének költségkénti elszámolása a használatba vételt követően az eszköz hasznos élettartama alatti években. A terv szerinti értékcsökkenést üzembe helyezéskor a várható fizikai és technológiai elhasználódás figyelembe vételével kell megállapítani. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az eszköz feleslegessé válása, megrongálódása, megsemmisülése, továbbá a hiány és a piaci érték könyv szerinti érték alá történő tartós és jelentős csökkenése esetén. A társasági adó törvény az értékcsökkenési leírás adóalap terhére történő elszámolására meghatározott leírási kulcsokat fogad el. Egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadó törvény 11. sz. melléklet II. pontja szabályozza a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz és a nem anyagi javak beszerzési értékének a törvény szerinti leírási kulcsok figyelembe vételével történő elszámolását.
 
Értékpapír: értéket képviselő forgalomképes okirat, amely hitelviszonyt (kötvény, kincstárjegy, letéti jegy) vagy részesedési viszonyt (részvény), illetve áru feletti rendelkezési jogot (közraktárjegy) foglalhat magában. A számviteli törvény szerint lehet befektetett eszköz, ha tartós befektetési céllal szerezték be, illetve lehet forgóeszköz, amennyiben forgatási céllal, éven belüli árfolyamnyereség és/ vagy kamatbevétel realizálása érdekében szerezték be.

Értékpapír bekerülési értéke: a számviteli törvény szerint az értékpapír beszerzési értéke, amely nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot.

Eszközök: a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetén a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a működést szolgáló befektetett és forgóeszközöket (bérbevett eszközök kivételével), függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése esetén kerül át a vállalkozóhoz. Kettős könyvvezetés esetén a mérleg eszközök oldalán kerül bemutatásra az aktív időbeli elhatárolás is.
Éves beszámoló: a számviteli törvény szerint kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó által készítendő beszámolási forma. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Nem része, de el kell készíteni az üzleti jelentést is.

Fedezet : Egy hitel vagy egyéb kötelezettség biztosítéka, pl. áruk, értékpapírok, ingóság, ingatlan stb. feletti rendelkezési jogról történő átmeneti lemondás
 

Fióktelep: az a telephely, amely nem a székhely közigazgatási területén található.

Fizetendő társasági adó: a társasági adóbevallással egyezően a társas vállalkozás tárgyévi adóalapja után fizetendő adó (18 %) összege.

Forgalmi jutalék: A folyószámla forgalma után számított jutalék.

Források: A vállalkozás vagyonának, eszközeinek fedezetét jelenti, amely lehet saját és idegen forrás. A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknál a mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékot, kötelezettségeket, továbbá egyszeres könyvvitel esetén a tartalékot, kettős könyvvitel esetén a passzív időbeli elhatárolást.

Fő tevékenységi kör: egyéni vállalkozónál a vállalkozó igazolványban, társas vállalkozásnál a létesítő okiratban, illetve a cégjegyzékben megjelölt tevékenységi kör a KSH által kiadott nómenklatúra (9008/1997. (SK.7.) KSH közlemény a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről) szerint.

Garancia: Az ügyfél megbízása alapján a Bank önálló fizetési kötelezettséget vállal a kedvezményezett felé.
 

Hátrasorolt kötelezettség: a számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók beszámolójában minden olyan kapott kölcsön, amelyet:            - ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak és
- a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint
- a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni,
- a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan vagy jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó időtartamú és a       - - kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
 

Hitelkeret: a szerződésben meghatározott maximális összeg, amelyet a bank a szerződés feltételeinek megfelelően az adós rendelkezésére tart.
 

Hitelképesség: A bank ügyfelének fizetőképessége és egyéb pozitívan értékelendő tulajdonsága.
 

Hitelköltségek: Az összes költség, mely a hitel felvevőjét a hitel igénybevételével kapcsolatban terheli.

Immateriális javak: a számviteli törvény szerint olyan értékkel bíró, nem anyagi javak, eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Lehetséges csoportosítása: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok (kivéve: ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog),  üzleti vagy cégérték (Good will), szellemi termékek. Egyéni vállalkozóknál a személyi jövedelemadó törvény nem anyagi javak címszó alatt definiálja, a legalább 1 éven túl a vállalkozási tevékenységet szolgáló tárgyi alakot nem öltő vagyoni értéket, vagyoni jogot hordozó forgalomképes dolgot. Csoportosítása: vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék.

Inkasso: Egy olyan fizetési forma, ahol a kedvezményezett kezdeményezi a fizetésre kötelezett számlájának megterhelését.

Jegyzett tőke: az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdoni részesedést szerezzenek. Gazdasági társaságok esetén cégbírósági bejegyzése a létesítő okiratban foglaltak szerinti összegben történik meg. A jegyzett tőke elnevezése cégformától függően eltérő:
- közkereseti társaságnál: vagyoni hozzájárulás
- betéti társaságnál: vagyoni betét
- korlátolt felelősségű társaságnál: törzstőke
- részvénytársaságnál: részvénytőke vagy alaptőke.
 

Jóváhagyott osztalék: a gazdasági társaság legfőbb szerve által az éves beszámoló elfogadásakor megállapított, a tulajdonosok részére fizetendő részesedés a tárgyévi, illetve előző években felhalmozott adózott eredményből.

Jóváírás: a bank által a vállalkozás pénzforgalmi számláján könyvelt beérkezett pénzbevétel.
 

Kamat: