2002-ben indult el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására létrehozott Széchenyi Kártya Program, és mára a vállalkozások hitelességének jelképe lett. A Széchenyi Kártyás vállalkozások a tulajdonosok személyes garanciájának és a többlépcsős hitelbírálatnak köszönhetően nemcsak megbízhatóvá váltak üzleti partnereik szemében, de a kártyabirtokosok gazdasági stabilitása, pénzügyi ereje is megnövekedett.

A kifejezetten bizalmon alapuló, állami támogatással és banki hitelforrással megvalósítandó hitelkonstrukció ötletét - amely elősegíti a hazai kkv szektor gyors és olcsó forráshoz jutását- Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökeként fogalmazta meg, még 2001-ben. A terv bevezetéséről megállapodott Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel, és a megvalósításához szövetségesnek hívta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is, Parragh László vezetésével. A hitelkonstrukció szakmai irányítására és a koordinációs feladatok ellátására a Kamara és a VOSZ létrehozta a KAVOSZ Zrt-t.

Az első Széchenyi Kártyát 2002-ben adták át, ezt megelőzően forgóeszköz-finanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek áthidalására csak korlátozott lehetőségek álltak a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére.

A Széchenyi Kártya újszerűsége részben a különböző profilú közreműködő szervezetek - az állam, a hitelintézetek, a kereskedelmi szövetségek, az érdekvédelmi szervezetek és köztestületek- addig példa nélkül álló együttműködésében, részben pedig a szokásos banki procedúrától eltérő, vállalkozóbarát konstrukció kialakításában rejlett. A résztvevők között az azonnali adatáramlást lehetővé tevő elektronikus kapcsolat épült ki, emiatt lényegesen lerövidült a hitelbírálat és szerződéskötés időigénye, és ez biztosítja gyors hitelhez jutást a vállalkozók számára. Az igénylés feltételei a magyar kis-, és középvállalkozások sajátosságaihoz és igényeihez igazodnak, a vállalkozók terheinek enyhítésére az állam kamattámogatást és egyúttal garanciadíj támogatást biztosít.

A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben, a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bővült Programmá, melynek elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejűleg, egyszerre is felhasználhatóak. A Program lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások különböző finanszírozási céljaik megvalósítására a megfelelő konstrukciót vehessék igénybe. 2011. szeptember 1-jétől a Széchenyi Kártya Program újabb elemmel bővült: a KAVOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával - a Széchenyi Kártya Program agráriumra való kiterjesztéseként - elindította az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. 2012 tavaszától pedig az uniós pályázatokon való részvételt segítő két új termék, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel is elérhetővé vált a vállalkozások számára.

A Széchenyi Kártya a KAVOSZ Zrt., a VOSZ és a Területi kereskedelmi és Iparkamarák irodáiban igényelhető, ahol az ügyfelek teljes körű információt kapnak az igénylés feltételeiről és a benyújtandó dokumentumokról. Az érdekképviseletek irodai hálózata teljes területi lefedettséget biztosít, tehát valamennyi régió vállalkozói találhatnak székhelyükhöz közeli regisztráló irodát, amely a kérelem befogadását követően továbbítja a hitelkérelmet az ügyfél által megjelölt hitelintézet részére.

A Széchenyi Kártya Program hiteltermékeinek forgalmazásába az évek során egyre több hitelintézet kapcsolódott be, és a forgalmazók körének további bővülése is várható. Mára már az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB, a Takarékbank Zrt. által koordinált Takarékszövetkezetek / Bankok, a Sberbank, a Gránit Bank, az UniCredit Bank, a Budapest Bank és Raiffeisen Bank is csatlakoztak a programhoz.